A Kúria az alábbi négy kérdést vizsgálta a jogegységi határozat meghozatala során:

1. A devizakölcsön-szerződés tisztességtelen-e amiatt, mert az adós viseli az árfolyamkockázatot?

2. Az árfolyamkockázattal kapcsolatban adott téves tájékoztatás eredményezheti-e a szerződés tisztességtelenségét? Eredményezhet-e semmisségi okot?

3. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételek megfelelnek-e az átláthatóság követelményének?

4. Az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelennek tekinthető-e?

Az első és a második kérdés összevonásra került.

A most meghozott döntések a következők

1-2. A devizaszerződés árfolyamkockázatának adósra hárításának tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható, csak akkor, ha a tájékoztatás nem volt megfelelő. Ha az adós a tájékoztatás alapján úgy gondolhatta, hogy az árfolyamkockázat nem valós, akkor a szerződés részben vagy teljesen érvénytelen.

3. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége akkor nem tisztességtelen, ha világosan megjelöli, hogy milyen módon hat a fogyasztó törlesztőrészleteire. A világos megjelölés azt jelenti, hogy a banknak meg kellett felelnie a kitétel megfogalmazásakor az arányosság és a szimmetria elvének.

4. Az árfolyamrés tisztességtelen, a fogyasztó számára indokolatlan költséget jelent, és nem érthető, nem átlátható. Helyette az MNB hivatalos devizaárfolyama válik a szerződés részévé.

Ezzel nem minden kérdésben teremtett tiszta helyzetet. A kormány választhat, hogy bizonyos kérdésekben felhasználva a Kúria döntését központilag intézkedik a tömeges perek elkerülése érdekében, vagy hatalmas per-tömeget szabadít az egyébként is túlterhelt bíróságokra. Most érkezett el az ügyvédek arany-kora, hiszen elméletileg minden egyes szerződésnél külön kell vizsgálni a szerződési feltételeket.

Az 1-2. számú kérdés a legkritikusabb az összes között, hiszen az árfolyamkockázat a futamidő alatt 40-80% között változott a 2008-as évhez viszonyítva. A tájékoztatás nyilván nem volt megfelelő, hiszen ha az ügyfelek tudták volna, hogy az árfolyam ilyen mértékben változhat, nyilván nem írták volna alá a hitelszerződéseket. A kockázat-feltáró nyilatkozatok nem tértek ki egy ilyen mértékű árfolyam változásra. Az árfolyamok ilyen mértékű emelkedése a bankokat is meglepte, ezt többször is hangsúlyozták. Kérdés, hogy ez valóban így volt-e? Ezen a terülten a gépjármű-hitelsekknek van a legnagyobb esélye a semmisségi per megnyerésére. Itt jobban igazolható, hogy a gépjármű- kereskedő alkalmazottja nem igazán felkészült szakemberként tájékoztatott erről a kockázatról – már amennyiben tájékoztatott. Az ügyfelek az esetek döntő többségében nem is találkoztak banki alkalmazottal. A gépkocsi-szerződések nagyot kaszálhatnak, ha el tudják érni a szerződés teljes érvénytelenségét, hiszen az újraszámolásnál kiderülhet, hogy már kifizették a gépjármű vételárát.

Jelzáloghitelek esetében ez kissé nehézkesebb lesz. Igazából ott sem volt semmilyen árfolyam-tájékoztatás, az árfolyamkockázat dokumentációt a sok papírt között az ügyfél orra alá tolták, és volt öt perce arra, hogy az összes dokumentumot aláírja. Egy jelzáloghitel szerződés minden egyes oldalának, tovább az Üzletszabályzat és az Általános Szerződési Feltételek elolvastához és csak nagybani értelmezéséhez is legalább egy fél napra lett volna szükség. Erre a bankfiókban sem módot sem lehetőséget nem adtak. Ehhez jön még az iskolai végzettség is. Ha valakinek nem volt valamilyen pénzügyi szakképzettsége, a banki nyelvezettel írott szerződés az ügyfelek nagy részének teljesen értelmezhetetlen volt.

A 3. pont egy igazi gumi-szabály, hiszen a jogszabályok szinte korlátlan teret engedtek asoknak az indokoknak, amelyek során a bankok a szerződéseket egyoldalúan módosították. Gyakorlatilag bármilyen indokot felhasználhattak a szerződés módosítására Azt, hogy tisztességtelenül jártak el, rendkívül nehéz lesz bizonyítani.

4. Az árfolyamrés tisztességtelensége a legrégebben vitatott kifogás a devizahitlesek részéről. Ebben megnyugtató és előre látható döntés született. Igaz, a legkevesebb hasznot ez a pont hozhatja a hitelesek érdekében.

 Meg kell jegyzeni, hogy ezek a határozatok jobbára a még fizető ügyfeleket részére jelenthetnek könnyítést, a gépjárműperekben áttörés lehet, a jelzáloghitelek esetében a tartozások értéke csökkenhet, a bedőlt hitelesek nagy részére azonban már valószínűleg nem hoz megváltást. Várható, hogy a kormány is csak kesztyűs kézzel fogja meghozni az intézkedéseit, mivel a bankokra mérhető csapás most akkora lehet, hogy a teljes bankrendszert bedöntheti.

Véleményünk szerint a deviza-hitelek az árfolyamgát árfolyamain történő forintosítása vagy a gyűjtőszámlák további könnyítése lehet megoldás. Ezt egyensúlyba kell hozni a forint-hitelesek terheivel. Kérdés, hogy a kormány olvasatában mit jelent a deviza-hitelesek problémájának végső megoldása. A kormányzat nem léphet túl a csaknem 120 ezer bedőlt tartozás rendbetételén sem.