Az árfolyam különbözettel kapcsolatos perek még jelen vannak az Európai Bíróságon, de a hasonló ügyben hozott Romániai ítélet nem sok jóval kecsegtet.

A Kúria ezzel kapcsolatban hozott egy jogegységi határozatot, mely szinte szó szerint megegyezik az Európai Uniós ítélettel. Ennek lényege, hogy kellően érthető volt-e az árfolyamkockázat az ügyfelek számára.

A bírósági ítélkezési gyakorlat szerint minden világos volt, illetve még az sem számít, hogy volt-e kockázat feltáró nyilatkozat vagy nem, a felelősség az adósokat terheli.

A bíróságokat semmilyen eljárás nem hatja meg. Sem a bankvezérek nyilatkozatai, sem a reklámhadjáratok, mely ráutaló magatartással ösztönözték a hitel felvételeket. Természetesen az elemzéseket is nyilvánosságra hozták akár a bankszövetség akár az akkori PSZÁF, mely szerint 20%-nál nem várható hosszú távon sem nagyobb árfolyam változás. Ezek kikerültek a bankok ügyféltereibe a hitelfelvétel ösztönzésére. A Kúria nem hajlandó kiadni azokat a hatástanulmányokat, ami alapján a felelősséget áthárította az adósokra. Ezek után nyilván csodaszámba menne, ha a Magyar ügyekben más ítélet születne. Politikai döntés nélkül az ügyek nem fognak kimozdulni a holt pontról, a bíróságok álláspontjának megváltozására sincsen esély. A nyilvánvaló tények ellenére sem. A legnyomósabb érv az a banki mentegetőzés, hogy ők sem láthatták előre a kedvezőtlen változásokat, de az ügyfelektől viszont elvárnák, hogy a jövőbe lássanak.

A csoda esetleg a választási ígéret hajrában még bekövetkezhet.

***