Az egyesület  több inkasszós letiltási ügy kivizsgálása után levelet írt az Alapvető Jogok Biztosának, mivel véleményünk szerint az inkasszó az emberek teljes anyagi megsemmisítését eredményezi.

A levél tartalmából:

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
1387 Budapest, Pf. 40.
Dr. Székely László úr
Alapvető jogok biztosa

Tárgy: törvényességi felülvizsgálati kérelem

Tisztelt Elnök Úr!

Banki és Végrehajtatási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesület (8253 Révfülöp, Csárda u. 1.( nyilvántartási szám Veszprém Megyei Bíróság 3302) képviseletében Kovács László főtitkár, mint egyesület

kérem közbenjárását

az általam jelzett ügy kivizsgálása érdekében. Az ügy engem személy szerint is érint, illetve az egyesület főtitkáraként több száz, több ezer állampolgár közös gondját igyekszem Önnek -remélhetőleg megfelelően- megfogalmazni.

A probléma több éve fenn áll, gyakorlatilag az eddigi intézkedések, panaszok állampolgárok által benyújtott kifogások, sőt még peres eljárások sem vezettek eredményre. Ennek oka az, hogy a problémát a meglevő törvények pontatlansága, nem egyértelmű megfogalmazása, valószínűsíthetően joghézagok okozzák, amelyeket a hatóságok az állampolgárok kárára egyoldalúan értelmeznek.

P a n a s s z a l

kívánok élni a NAV, valamint a bírósági végrehajtói rendszer végrehajtási gyakorlata ellen.

Ez a két jogintézmény egy bizonyos behajtási gyakorlatot véleményem szerit törvénysértő módon alkalmaz a hatósági átutalás megbízások (inkasszós eljárások) során. A jogszabályok egyoldalú értelmezése miatt az állampolgárok hivatalos jövedelmét a törvényekben előírtnál jóval nagyobb módon elvonják, és ezzel olyan körülményeket teremtenek, amely az állampolgárok jogait sérti, életüket oly mértékben ellehetetleníti, amelyekkel már a fizikai megsemmisítés határait súrolják.

1.sz. Kérdés: 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról¹

Levonás a nyugdíjból

67. § (1)²⁰⁰ Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, balettművészeti életjáradékából és átmeneti bányászjáradékából (a továbbiakban együtt: nyugellátás) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni.

(2) A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett nyugellátás.

(3) Több letiltás esetén a levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet.

(4) Az árvaellátásból - legfeljebb 50% erejéig - a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni.

Levonás a munkavállalói munkabérből

65. § (1) A munkaviszony alapján kapott munkabérből (a továbbiakban: munkavállalói munkabér) legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

(2) A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj (14. §),

b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,

c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

(3) Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet.

(4)¹⁹⁸ Az (1)-(3) bekezdések alkalmazásában munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.

Ez a két § maximálja a nyugdíjból és nyugdíj-jellegű jövedelmekből történő letiltások összegét. Vonatkoztassunk el a gyermektartási díj és a jogtalanul felvett összegek letiltási szabályaitól, amely valóban engedélyez ennél nagyobb letiltást is. A törvényalkotó úgy gondolta, hogy egy állampolgár vagy egy család jövedelmét, a mindennapi megélhetésre fordított forrásait ezekben a %-os arányokban maximálja.

Természetesen van más végrehajtási kényszercselekmény is, mint pl. ingó foglalás, ingatlan foglalás, árverezés, amelyek tovább segítik elő a tartozás megfizetését. A banki és a bírósági végrehajtók azonban a gyakorlatban más módszert alkalmaznak a jövedelem további letiltása, elvonása terén.

Az inkasszót, a hatósági átutalás rendszerét is alkalmazzák kifejezetten a jövedelem elvonására. Indoklásuk szerint a Végrehajtási törvény nem tiltja a letiltás, illetve az inkasszó közös alkalmazását. Igaz, lehetőségként sincs felsorolva, de úgy értékelik, hogy ez már egy más irányú végrehajtási kényszercselekmény és nincs ellentmondás a 33 vagy 50%-os letiltás, illetve az inkasszó alkalmazása között. A végrehajtók gyakorlatban alkalmazzák az inkasszót azokban az estekben is, ahol már egyben letiltást is alkalmaznak. Ezáltal a 33 vagy több végrehajtás esetén 50%-ot meghaladóan vonják el a jövedelmeket.

Az állampolgárok, nyugdíjasok, közalkalmazottak, rendszeres jövedelmekben részesülők a jövedelmeiket általában kötelezően bankszámlára kapják, havonta azonos időszakokban. Ezt a végrehajtási törvény is mint havi rendszeres jövedelmet határozza meg. Ez így ésszerű, tehát egy családon belül vagy akár egyénnél is rendszeres gazdasági, havi időszakokról beszélhetünk. A végrehajtó azonban ezt a tényt nem veszik figyelembe. A hasági átutalási megbízást 36 napra állítják ki. Ezt azt jelenti, hogy mivel ez a 35 nap két havi gazdasági időszakot foglal magába, ezért ez a gyakorlatban a következőképpen néz ki:

Az első hónapban figyelembe veszik a letiltás alól mentes jövedelmet. Tehát a minimál öregségi nyugdíj ötszöröse fölötti részt korlátlanul elvonják (ezt a törvény megengedi) illetne a minimál öregségi nyugdíj feletti részt, amely ennek négyszerese 50%-ban tiltják le. Ez is törvényes.

A következő hónapban viszont a teljes jövedelmet elvonják, mivel úgy értelmezik, hogy ez még az előz havi gazdasági időszak folytatása. A végeredmény az, hogy folyamatos inkasszó esetén a végrehajtás alá vont személy csak minden második hónapban kapja meg jövedelmének felét, minden második hónapban viszont teljesen jövedelem nélkül marad. Ezzel a módszerrel jócskán túllépik a 33 %, vagy több végrehajtás esetén az 50 %-os letiltási lehetőséget.

A mellékelt táblázatban jól nyomon követhető, hogy hogy néz ki egy állampolgár jövedelme folyamatos inkasszó estén, 33 %-os letiltás nélkül, és hogy néz ki 33%-os letiltás és az inkasszó közös alkalmazásával.

Melléklet

Az egyik esetben ez 70%-os, a másik esetben ez 86%-os jövedelem-elvonást jelent. Úgy ítélem meg, hogy azonos célra mint pl. jövedelemletiltás két különböző végrehajtási eljárás alkalmazása törvénytelen. A két példa saját jövedelmi viszonyaimra lett vonatkoztatva, 86%-os elvonás esetén megélhetésre napi 2 Euró, 600 Ft marad, a másik esetben ez ennek a duplája: 4 Euró, 1200 Ft.

Különböző ENSZ-nyilvántartások alapján ekkora jövedelemből Afrika szegény országaiban lehet találkozni, ahol az emberek éhen halnak, nincs hol lakniuk, nem tudnak költeni gyógyellátásra, művelődésre, tisztálkodásra; gyakorlatilag semmire sem.

A tartozásokat vissza kell fizetni, de valóban ezt minden áron be kell hajtani? Európában, Magyarországon elfogadható-e, hogy egy személy napi 600 Ft-ból éljen meg? Nem mindennek van olyan szerencsére, hogy a családja nem hagyja,hogy éhen haljon, de ez a végrehajtási eljárás cinikus, az emberi méltóságot sértő, és közel van ahhoz, hogy egy személy a fizikai megsemmisülés szélére kerüljön.

A minimál öregségi nyugdíj már önmagában is egy vállalhatatlan összeg, jóval a létminimum alatt van. Azt, hogy Magyarországon ma mennyiből lehet megélni, nem az én tisztem eldönteni, viszont szeretném Önnek idézni néhány olyan alkotmányos alapjogot,

Idézem az Alaptörvény Nemzeti Hitvallás két pontját

„Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.

Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.”

valamint a Szabadság és Felelősség

(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.

(2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.

(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

 Továbbá

  XI. cikk (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.

 XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

 XXIV. cikk(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.

2, Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.

Bizonyára néhány jogszabály nem egyértelmű és joghézag is fellelhető. A végrehajtó azt mondja, hogy ez a végrehajtási rendszer így van rendben, több különböző végrehajtási kényszercselekmény ugyan arra a célra együttesen is alkalmazható, illetve abban sem találnak kivetni valót, hogy minden második havi jövedelmet szükség esetén elvonjanak.

Természetesen előfordulhat az is, hogy ebben a törvénytelen cselekményben a bankok és pénzintézetek is közre játszanak, akik mindenfajta vizsgálat nélkül kiszolgálják a végrehajtó utasításait. Azt, hogy a rendszer melyik részében található a hiba, szintén nem az én tisztem vizsgálni. Nem állítom, hogy minden végrehajtás alá vont ügyfél esetében ez így van, de ez a jelenség általános. Szükséges lenne felmérni az inkasszó alá vont ügyfelek esetében, hogy mi a gyakorlat. Azt tudom, hogy egyesületünkhöz számtalan esetben fordultak ilyen és hasonló jellegű problémákkal, és az is igaz, hogy nem minden végrehajtó teszi folyamatossá az inkasszót, viszont ez legfeljebb csak emberi belátás, vagy a végrehajtó feledékenysége miatt történik minden esetben így. Ez nyilván nem is számít, önmagában már az is elegendő ezen törvények felülvizsgálatára, hogy a végrehajtási rendszer szabályai ezt megengedik, lehetővé teszik és ez a gyakorlatban meg is mutatkozik.

Az utóbbi időben egyesületünk ezen a területen nem tudott előre lépni, hogy jogorvoslatot keressen. A bank a végrehajtóra, a végrehajtó a bankra mutogat, majd mindketten a törékenyekre azzal, hogy ami nincs tiltva az megengedett. Valószínűsítem, hogy több minisztérium közös áttekintése szükséges ahhoz, hogy ez a nem európai végrehajtási intézmény a továbbiakban már ne így működjön

Idézném Önnek még:

ALAPVETÉS (T) Cikk

 3. Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.

4. Szükséges lehet ezen törvények felülvizsgálata

Szeretném felkérni Önt, hogy foglaljon állást ezen törvények helyes alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatban és a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjen.